Sérelemdíj mértéke: mi alapján határozza meg a bíróság az összeget?

Korábban a nem vagyoni károk – vagyis az olyan sérelmek, amelyek vagyonilag nem kifejezhetőek, összegszerűen nem meghatározhatóak – esetén, azaz a személyiségi jogok megsértése esetén nem vagyoni kártérítést lehetett követelni. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.)2014-es hatályba lépése óta a nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíjat lehet igényelni a személyiségi jogsértés miatt. De mi tekinthető a személyiségi jog megsértésének? Erre a Ptk. ad választ, azonban az ott nevesített személyiségi jogok nem tekinthetőek zárt rendszernek, azaz a példálózó felsorolás nem teljeskörű.

A Ptk.-ban nevesített személyiségi jogok közé tartoznak:

• az élethez, a testi épséghez és az egészség való jog;
• a személyes szabadsághoz, a magánélethez, a magánlakáshoz való jog
• a hátrányos megkülönböztetés tilalma
• a becsülethez és jó hírnévhez való jog
• a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog;
• a névviseléshez való jog megsértése;
• a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

De a bírói gyakorlat ismeri például a családban éléshez való jogot is (például: halálos közlekedési baleset esetén ez is sérül), ami egyben a lelki egészséghez való jogot is jelentheti.

Lényeges, hogy bár a Ptk. szerint minden személyiségi jogi sérelem esetén követelhető sérelemdíj a bírói gyakorlat mégis azt az elvet alakította ki, hogy a személyiségi jog megsértése lehet olyan csekély mértékű, amikor a személyiségi jog sérül ugyan, de nem éri el a nem vagyoni sérelem szintjét.

Ennek oka az, hogy egyes „bagatell” jogsértések a sérelemdíj funkciójával nem egyeztethetőek össze, azaz a jogalkalmazó egyfajta szűrőt alkalmaz.

A legtipikusabb esetei a sérelemdíjnak az élet és testi épséghez való jog megsértése, illetve a becsület és jó hírnév megsértése esetén igényelt sérelemdíj.

Előbbi eset jellemzően közlekedési balesetek, munkahelyi balesetek esetleg egy rosszul sikerült egészségiügyi beavatkozás esetén merül fel, amikor a káresemény következtében az egészségi állapotunk időszakosan, vagy tartósan rosszabbodik. Tipikus példa egy közlekedési balesetben elszenvedett sérülés, mely a jól gyógyuló kisebb törésektől, akár a végtagbénulásig terjedhet. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a testi egészséghez való jog sérült, azonban a sérelemdíj meghatározása során figyelemmel kell lenni számos körülményre. Ilyen nevesített, de nem kizárólagos körülmények:

• A jogsértés súlya így például egy ittas, bódult állapotú elkövető szabályszegése miatt elvileg magasabb sérelemdíj állapítható meg annak „polgári jogi” büntetőfunkciója miatt akkor is, ha a károkozó helyett más (pl: biztosító) áll helyt.
• A károkozás felróhatóságára, azaz arra, hogy a károkozó mennyire tett eleget az elvárható magatartásnak az adott szituációban.
• Végül pedig talán a legfontosabb a sértettre és környezetére gyakorolt hatás – a nem vagyoni hátrányok számba vétele – az a körülmény, amit mérlegelni kell. E körben nyilvánvaló, hogy a jogsértés súlya és hatása más, ha egy jól gyógyulú, maradandó károsodást nem, vagy csak kis mértékben okozó sérülésről van szó és más, ha a károsult lebénul, amputálni kell egy végtagját. A sértettre gyakorolt hatás körében értékelhető a sértett életkora, életvitele (pl: szabadidő tevékenységeitől való megfosztás) is.

Speciális eset, amikor az élethez való jog sérül, hiszen ez esetben a károsult meghal, így sérelemdíj az őt ért jogsérelem miatt nem követelhető. Ugyanakkor a túlélő rokonok a családi élethez való jog megsértése miatt igényelhetnek sérelemdíjat (és egyéb vagyoni kártérítést is, mely jelen cikknek nem tárgya). Az erre jogosultak körét a bírói gyakorlat szélesíti, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az elhunyttal milyen kapcsolatban voltak. A házastárs, élettárs, gyermekek, szülők esetén a szoros kapcsolat szinte magától értetődő, de egy peres eljárás során számítani kell arra, hogy ezt bizonyítani kell, vagy legalább kellő részletességű tényelőadással kell alátámasztani, azaz szükséges lehet annak bizonyítása, hogy az elhunyt és közeli hozzátartozói szoros, egymást támogató, segítő családi kapcsolatban álltak, azonban önmagában az egy háztartásban élés még nem elégséges.

A becsület és a jó hírnév megsértése esetén sok esetben nem is az elérhető „kártérítés” a fő motiváló erő, hanem a felróhatóságtól független szankciók elérése. Azaz az, hogy a bíróság mondja ki, hogy a jogsértő személy megsértette a másik becsületét, esetleg kötelezze bocsánatkérésre, vagy egyéb megfelelő elégtétel adására. Ezek az esetek sokszor tényleg „becsületbeli” ügyek, ahol a sérelemdíj megítélése csak „hab a tortán”, az igazi elégtétel a jogsértés kimondása.

Speciális eset lehet a kegyeleti jog megsértése, amikoris az elhunyt emlékének megsértése miatt követel elégtételt vagy sérelemdíjat a hozzátartozó, vagy a végrendeleti juttatásban részesített személy. A kegyeleti jog megsértése megvalósulhat akár becsületet, jó hírnevet sértő kijelentésekkel, de akár a temetés nem megfelelő lebonyolításával is. Utóbbira példa, ha a temetkezési vállalkozás a ravatalt, a sírhelyet nem készíti megfelelően elő, vagy a szertartás lebonyolítása során kirívóan tiszteletlen, szokatlan magatartást tanúsít.

A sérelemdíj összegét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg, azaz nincs egy elfogadott, minden bíróság által, minden ügyben alkalmazott táblázat a sérelemdíj meghatározására.

E körben a bíróságnak az eset körülményeit, a jogsértés súlyát, a felróhatóság (károkozó elvárható magatartása) mértékét, az ismétlődő jelleget (pl.: becsületsértésnél) és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatását kell figyelembe venni a fentek szerint. Ugyanakkor az egyes ügyekben hozott ítéletek összehasonlító alapot adhatnak egy-egy hasonló jogsértés esetén a sérelemdíj megállapításához. Szerencsére a polgári perrendtartás a mérlegelés miatti bizonytalanságot úgy küszöböli ki, hogy amennyiben az igényelt sérelemdíjnál kisebb összegű sérelemdíj kerül megállapításra, de az eredeti igény nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, úgy a sértett teljes egészében pernyertesnek tekinthető.

Fontos, hogy amennyiben valaki sérelemdíjat érvényesít, akkor annak mértékét megfelelően állapítsa meg, melyben tapasztalattal rendelkező jogi képviselő lehet a segítségére.

Szerző:

Eredeti megjelenés: Jogi Fórum, 2026. június 15.