Kapcsolódó bejegyzések
A kártérítés alapvető célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a károkozás be sem következett volna. A gyakorlatban azonban számos olyan élethelyzet létezik, amikor a kár nem egyetlen összegben jelentkezik, hanem hosszú éveken át befolyásolja a sérült személy életét, munkaképességét vagy megélhetését. Ilyenkor a jog az egyösszegű kártérítés mellett más eszközöket is alkalmaz, amelyek közül kiemelkedő jelentősége van a járadék jellegű igényeknek. Különös nagy a jelentősége ezeknek a tartós egészségkárosodást eredményező káreseményeknél, így a súlyosabb közlekedési és munkahelyi balesetknél.
A jövőbeni károk kompenzálása
Egy súlyos egészségkárosodás következményei gyakran nem érnek véget a gyógykezeléssel. Előfordulhat, hogy a károsult hosszabb ideig nem tud dolgozni, csökken a keresőképessége, rendszeres egészségügyi kiadásai keletkeznek vagy tartós gondozásra szorul. Sőt, amennyiben valakinek olyan hozzátartozója (pl: szülő) hunyt el, aki őt eltartotta, úgy a károkozó, vagy a helytállni köteles szervezet köteles ezt a tartást pótolni. Ezzel kerül például egy kiskorú gyermek olyan helyzetbe, hogy valamely szülő elvesztése esetén az életminősége anyagi okok miatt ne romoljon, lehetősége legyen továbbtanulni.
A magyar jog lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen rendszeresen jelentkező hátrányok időközönként visszatérően teljesítendő szolgáltatással (járadékkal) kerüljenek kompenzálásra.
A járadék lényege, hogy a károkozó vagy annak biztosítója meghatározott időközönként előre fizetett összeget teljesít a károsult részére, amely fedezi a folyamatosan jelentkező károsulti oldalon felmerülő költségeket, anyagi veszteségeket.
A magyar jog alapvetően három járadéktípust különböztet meg:
- jövedelempótló járadék
- költségpótló járadék
- tartást pótló járadék
Jövedelempótló járadék
Jövedelempótló járadék megítélésére akkor kerülhet sor, ha a károsult munkaképessége a károkozás következtében csökkent, és emiatt a korábbinál alacsonyabb jövedelemre tud csak szert tenni, vagy teljesen elveszíti munkaképességét a balesetben.
A jogosultság megállapításához három feltételnek kell együttesen fennállnia:
- a munkaképesség csökkenése vagy elvesztése;
- a korábbi jövedelemhez képest bekövetkező keresetkiesés;
- valamint az, hogy a jövedelemcsökkenés ne legyen a károsultnak felróható.
A bíróság minden esetben vizsgálja, hogy a jövedelemveszteség valóban a káresemény következménye-e, illetve, hogy a károsult megtett-e minden tőle elvárható lépést a munkába való visszatérés érdekében.
Jövedelempótló járadék tehát csak akkor járhat a jogosultnak, ha a munkaképesség csökkenése tényleges jövedelemveszteséggel jár. Amennyiben a károsult munkaképessége csökken, azonban rendkívüli erőmegfeszítéssel képes továbbra is a káresemény előtti minőségben és mennyiségben munkáját ellátni, azaz ténylegesen keresetveszteség nem következik be, akkor a bírói gyakorlat szerint önmagában a fokozott erőkifejtés nem alapoz meg külön járadékigényt. Ugyanakkor a bírói gyakorlat a károsult rendkívüli munkateljesítményét, azaz, hogy a sérülései ellenére rendkívüli megterheléssel képes a korábbi teljesítményét fenntartani nem hagyja kompenzálás nélkül, azt a károsult sérelemdíj iránti igénye körében érvényesítheti.
A jövedelempótló járadék alapja általában a károsodást megelőző időszak átlagjövedelme. A bíróság figyelembe veszi a kereseti viszonyokat, a foglalkozást, valamint azt is, hogy a károsult jövedelmében a balesetet megelőzően történt-e tartós változás.
Ha a korábbi kereset pontosan nem állapítható meg, más viszonyítási alapok is alkalmazhatók. Ilyenkor szerepet kaphatnak az azonos vagy hasonló munkakört betöltő személyek kereseti adatai, illetve bizonyos esetekben a minimálbér vagy a statisztikai átlagkereset is.
A bíróság nemcsak a múltbeli adatokat értékeli, hanem a várható jövőbeni változásokat is figyelembe veheti, amennyiben azok bekövetkezése reálisan valószínűsíthető.
Költségpótló járadék
Számos esetben nem a jövedelem csökkenése, hanem a megnövekedett kiadások jelentik a legnagyobb problémát. Egy maradandó sérülés rendszeres gyógykezelést, gyógyszerezést, rehabilitációt (pl.: gyógytorna) vagy speciális segédeszközök használatát teheti szükségessé.
Sokak számára meglepetés, hogy ilyen költségpótló járadék igényt alapozhat meg akár az is, ha a károsult valamilyen háztartási, házkörüli munkát nem tud már elvégezni, ezért azt helyette más – akár a házastársa – végzi el. Ugyanígy a családtag által végzett ápolás, gondozás a lábadozás alatt, vagy akár folyamatosan kártérítési igényt alapozhat meg. A gyakorlat szerint annak ellenére, hogy a családtagnak közvetlenül a károsult nem fizet a munkák elvégzéséért, a hozzátartozó munkája nem maradhat kompenzálás nélkül, ezért a károsult részére az ilyen munkák miatt költségpótló járadékot kell fizetni.
Tartást pótló járadék
A legsúlyosabb esetekben a káresemény, baleset halálhoz vezethet. Ha az elhunyt személy korábban eltartotta családtagjait, a hozzátartozók tartást pótló járadékra lehetnek jogosultak. Ennek célja, hogy részben pótolja azt az anyagi támogatást, amelyet az elhunyt a jövőben nyújtott volna számukra.
Az időmúlás, járadékok felemelése
A magyar jog ismeri az úgynevezett utóper intézményét, ami lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben egy járadék az árszínvonal változása, vagy a jövedelmi viszonyok miatt már nem tölti be a funkcióját, azaz nem elegendő a folyamatosan felmerülő károk fedezésére, akkor a károsult a bírósgtól kérje annak felemelését.
Lényeges, hogy ezekben az esetekben nem új kárigényt érvényesíthet a károsult, hanem a már megítélt összegek felemelését kérheti a körülmények lényeges megváltozása miatt. Például ha az eredeti munkakörében a bérek jelentősen emelkedtek, akkor megfelelő bizonyítással a jövedelempótló járadék felemelésére van lehetőség.
A jogi képviselet szerepe
A különböző járadék jellegű igényenek sok évtizedes és folyamatosan változó bírói gyakorlata van, ezért elengedhetetlen, hogy a károsult tisztában legyen minden érvényesíthető igénnyel, mivel egy rosszul megkötött egyezség, joglemondás, vagy időmúlás esetén jelentős összegektől eshet el, ha nem készül fel kellően az igényérvényesítésre.
Szerző:
Dr. Pencz János
ügyvéd
végrehajtási jogi szakjogász, kártérítési jogi szakjogász
Eredeti megjelenés: Jogi Fórum, 2026. június 10.