Kártérítés, sérelemdíj
Ügyvédi irodánk kiemelten foglalkozik kártérítési és biztosítási ügyekkel, így többek között egy nagy biztosító jogi képviseletét is ellátja, valamint az irodavezető ügyvéd kártérítési jogi szakjogász végzettséggel is rendelkezik.
A kártérítés fogalma
Bár mindenki ismeri a kártérítés hétköznapi fogalmát, szükségesnek látjuk, hogy a kártérítéssel kapcsolatos fogalmakat röviden, a laikus, jogkereső személyek részére is tisztázzuk és röviden bemutassuk, hogy milyen esetekben járhat kártérítés a minket ért sérelemért.
Nagyon leegyszerűsítve, a sérelem irányulhat a személyünk, vagy a vagyoni helyzetünk ellen, illetve természetesen a sérelem kihatással lehet egyszerre mindkettőre is. A polgári jog korábban a személyt ért sérelemért az úgynevezett nem vagyoni kártérítést rendelte alkalmazni, majd az új – immáron már több, mint 10 éves – polgári törvénykönyv hatályba lépése óta a személyt ért sérelemért sérelemdíj követelhető.
A vagyoni jellegű károkért továbbra is kártérítést követelhetünk.
Kártérítés vagy biztosítási szolgáltatás
Lényeges továbbá, hogy amennyiben biztosítással rendelkezünk valamely vagyontárgyunkra (pl: CASCO, lakásbiztosítás) vagy valamilyen eseményre (pl: balesetbiztosítás), akkor a biztosító részünkre nem kártérítést fizet, hanem a biztosítási szolgáltatását teljesíti. Ebből kifolyólag, ha mint szerződő fél érvényesítünk igényt a biztósítónkon, ha nem, vagy álláspontunk szerint nem megfelelően teljesített (köznapian szólva: nem fizetett eleget), akkor nem kártérítést, hanem biztosítási szolgáltatást érvényesítünk még akkor is, ha „magunkban” ezt kártérítésnek nevezzük. Ebből kifolyólag jelen oldalon a biztosítási szerződésekkel részletesen nem foglalkozunk, azt a későbbiekben önálló cikkben mutatjuk be.
Sérelemdíj
A sérelemdíj a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett igényelhető, ha személyiségi jogunkat megsértik. Ebből kifolyólag az első kérdés, hogy mi tekinthető a személyiségi jog megsértésének. Erre a Ptk. ad választ, azonban az ott nevesített személyiségi jogok nem tekinthetőek zárt rendszernek, azaz a példálózó felsorolás nem teljeskörű.
Nevesített személyiségi jogok közé tartoznak:
a) az élethez, a testi épséghez és az egészség való jog;
b) a személyes szabadsághoz, a magánélethez, a magánlakáshoz való jog;
c) a hátrányos megkülönböztetés tilalma;
d) a becsülethez és jó hírnévhez való jog;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
De a bírói gyakorlat ismeri például a családban éléshez való jogot is (például: halálos közlekedési baleset esetén ez is sérül), ami egyben a lelki egészséghez való jogot is jelentheti.
Lényeges, hogy bár a Ptk. szerint minden személyiségi jogi sérelem esetén követelhető sérelemdíj a bírói gyakorlat mégis azt az elvet alakította ki, hogy a személyiségi jog megsértése lehet olyan csekély mértékű, amikor a személyiségi jog sérül ugyan, de nem éri el a nem vagyoni sérelem szintjét. Ennek oka az, hogy egyes „bagatell” jogsértések a sérelemdíj funkciójával nem egyeztethetőek össze, azaz a jogalkalmazó egyfajta szűrőt alkalmaz.
A legtipikusabb esetei a sérelemdíjnak az élet és testi épséghez való jog megsértése, illetve a becsület és jó hírnév megsértése esetén igényelt sérelemdíj.
Mindkét esetet külön cikkben kívánjuk bemutatni, így most csak utalunk néhány esetre, amikor ezekben az esetekben sérelemdíjat lehet követelni:
- Tipikus esete az élet, vagy testi épség megsértése esetén a sérelemdíjnak a közlekedési baleset, amikor valamilyen – akár kisebb – maradandó sérülés éri az áldozatot.
- Szintén sajnos gyakori, amikor egy családtag halála miatt a túlélő hozzátartozók érvényesítenek sérelemdíj követelést.
- Kevésbé súlyos hátrány talán, de sérelemdíj érvényesíthető a becsületsértés, vagy jó hírnév megsértése esetén.
Lényeges, hogy a sérelemdíj összegét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg, azaz nincs egy elfogadott, minden bíróság által, minden ügyben alkalmazott táblázat a sérelemdíj meghatározására. E körben a bíróságnak az eset körülményeit, a jogsértés súlyát, a felróhatóság (károkozó elvárható magatartása) mértékét, az ismétlődő jelleget (pl.: becsületsértésnél) és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatását kell figyelembe venni. Ezek közül talán az utolsó kettő az, ami a leginkább egyedivé teszi az ügyeket, hiszen nem mindegy, hogy például egy bokatörés miatti egészségügyi károsodás egy profi sportolót, vagy egy aktív életet nem élő személyt ér (megjegyezve, hogy a profi sportoló esetén természetesen a vagyoni kár is jelentős lehet).
A vagyoni károk
A vagyoni károk köre nem kevésbé lehet szerteágazó, mint a sérelemdíj alapját képező jogsértések köre. Főszabályként azt mondjuk, hogy a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny a vagyoni kár, valamint ide tartoznak a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek is.
Egy egyszerű példával megvilágítva:
- Amennyiben összetörik az autónkat, akkor a sérülésmentes állapot és a sérült állapot közötti érték a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés.
- Amennyiben a baleset miatt elmulasztunk egy „üzletet”, akkor az abból származó profit (ha az igazolható és kvázi biztos lett volna) elmaradt vagyoni előny.
- Ha viszont az autót javíttatjuk és közben bérautót veszünk igénybe, akkor azok a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek.
A gyakorlatban azonban a vagyoni károk köre ennél jóval tágabb, különösen, hogy a vagyoni károk nem csak egyösszegben, egyszerre keletkezhetnek, hanem a károkozás folytán akár időszakosan, rendszeresen is merülhet fel kár, azaz hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség. Például amennyiben egy közlekedési baleset során olyan sérülést szenvedünk, ami akadályoz bizonyos otthoni munkák elvégzésében, akkor járadék formájában a háztartási munkákra kártérítést igényelhetünk, melyet havonta, előre kell megkapnunk. De ugyanígy járadékként igényelhető gyógyszerköltség, vagy akár gyógytorna költség is. Ezeket nevezi a jog költségpótló járadéknak.
Szintén rendszeres járadék igény terjeszthető elő jövedelemkiesés esetén (jövedelempótló járadék), ha a károkozás (baleset) folytán a jövedelmünk lecsökken. Ha pedig valaki egy balesetben meghalt, akkor a vele szemben tartásra jogosultak (pl.: gyermekei) tartást pótló járadékot igényelhetnek.
A vagyoni károk típusait, bírói gyakorlatát szintén külön cikkekben tervezzük bemutatni.
Jelen általános, kártérítésről szóló bemutatóban nem térünk ki részletesen az úgynevezett deliktuális (szerződésen kívüli) és kontraktuális (szerződésszegéssel okozott) kártérítés elhatárolására sem.
A fenti rövid leírás nem minősül jogi tanácsadásnak, nem teljeskörű, mindössze általános, az egyedi helyzetekre nem feltétlenül alkalmazható útmutatónak készült.